Bárándy Péter: Varga Judit katona volt, de egy igazságügyi miniszter nem lehet az

 „Az európai csaták hőse, a brüsszeli bürokraták rémálma” – így konferálták fel Varga Judit igazságügyi minisztert idén májusban a budapesti CPAC Hungary konferencián. Kedd este bejelentett lemondása és európai parlamenti listavezetővé válása után már úgy tűnik, tudatosan építették mint kemény harcost, és a következő egy évben is ezt a szerepet szánhatják neki. Az igazságügyi tárcát Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtitkára veszi át.

Varga 2019-ben – miután elődje, Trócsányi László szinten az Európai Parlamentbe távozott – szinte ismeretlenül került a magyar politika legfelsőbb szintjére. 2018-tól ugyan a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára volt, de előtte kilenc évet Brüsszelben töltött, Áder János és a Fidesz-delegáció tanácsadójaként.

Miniszteri pályafutása alatt több botrányos ügynek is részesévé vált:

• 2021 elején derült ki, hogy Varga és férje családi otthonteremtési támogatásból (CSOK) újították fel 195 négyzetméteres balatonhenyei házukat, ami hivatalosan nem nyaraló, de annak használták. Ezt azzal magyarázták, hogy korábban úgy tervezték, Balatonhenyére költöznek, csak közbejött a miniszteri megbízás. Több ellenzéki párt is lemondását követelte:

• 2019 novemberében „a kommunista rezsim örökösének” nevezte Dobrev Klárát, a DK EP-képviselőjét, Gyurcsány Ferenc feleségét, amiért nagyapja, Apró Antal a kommunista diktatúra ismert vezetője volt. A hódmezővásárhelyi Emlékpont adatai alapján derült ki, hogy Varga Judit apja, Varga László a pártállami Belügyminisztérium szigorúan titkos tisztje volt.
•  A 2021 nyarán kipattant nemzetközi megfigyelési botrányban, az úgynevezett Pegazus ügyben is felmerült, hogy miniszterként mennyiben lehet felelős újságírók és üzletemberek titkos megfigyeléséért. A miniszter hárított: először azt mondta, „ilyen eszközökre minden országnak szüksége van”, majd azt állította, ezeket az ügyeket helyettese, Völner Pál intézte.

Felkészültség, tekintély, Völner Pál

„Mentalitását, tudását tekintve nem egy klasszikus igazságügyminiszter. Sem a jogalkotásban, sem a jogalkotás előkészítésében nem mutatott fel különösebb érdemeket” – mondta az rtl.hu-nak dr. Bárándy Péter egykori igazságügy-miniszter. „Nem hiszem, hogy megérintette őt a jogdogmatika mélysége vagy a jogalkotás tradícióinak megismerése, az annak mentén való mozgás, így az egész ház – ami egy szakmailag kiváló hely volt – ennek megfelelő használata is elmaradt. Sőt, a ház gyakorlatilag kiürült” – mondta Bárándy, aki szerint Varga Judit „csekélyke tekintélye” is megtépázódott a Völner-üggyel.

Bárándy Péter ügyvéd, egyetemi oktató, a Medgyessy-kormány igazságügy-minisztere. Jogász családba született: apja, Bárándy György szintén ismert ügyvéd volt. Fia, Bárándy Gergely is ügyvéd, illetve 2018-ig MSZP-s politikus. 1974-ben végzett az ELTE-n, 1976 óta kisebb megszakítással ügyvédként praktizált, főleg büntető szakterületen. 1992-ben a Palotás János által létrehozott Köztársaság Párt alapítója és alelnöke volt. 2002-ben tért vissza a politikába, amikor Medgyessy Péter még miniszterelnök-jelöltként igazságügy-miniszternek jelölte. 2004 után nem vállalt posztot az akkor hivatalba lépő Gyurcsány-kormányban. 2004-ben az ő szerkesztésében jelent meg a Deák Ferenc bicentenáriuma alkalmából rendezett konferencia anyaga, „Deák és utódai: magyar igazságügyi miniszterek 1848/49-ben és a dualizmus korában” címmel. 

Mint ismert, Varga Judit egykori helyettesét, Völner Pált azzal vádolják, hogy kenőpénzért szívességeket tett a végrehajtói kar elnökének, Schadl Györgynek. Utóbbi egy esetben biztosan azt kérte az államtitkártól, vigye be őt a „jó miniszter asszonyhoz”, hogy el tudja rendezni a karon belüli konfliktust.

„Nem tudom elképzelni, hogy nem tudott róla. De ha nem tudott róla, az is baj. A korrupciós életmódnak a felettes számára ki kell derülnie. Én is csináltam ezt, tudom, hogy ennél sokkal kisebb hibákra már a titkosszolgálat hívja fel a figyelmet. A házban pedig az ilyen ismeretek kozmikus sebességgel terjednek.”

Ha azt a miniszter asszony helyes technikával vezette volna, hozzá is eljutottak volna ezek az információk

– mondta Bárándy Péter. 

És hogy szerinte Varga Judit megbukott-e igazságügyi miniszterként?

„Nem volt az. Katona volt. Pedig egy igazságügyi miniszter nem lehet az. Az első igazságügyminiszter Deák Ferenc volt, kilenc hónapon át, de arra a kilenc hónapra máig emlékszünk. Ezt mi, akik követtük, csak alulról ugattuk, de azért a legtöbb érintettben legalább a törekvés megvolt: a jogi dogmatika, a jogi kultúra és az uniós beágyazottság tisztelete, a jogszabály-előkészítés megfelelő színvonalának szem előtt tartása” – fogalmazott a korábbi tárcavezető. 

Ezzel együtt Bárándy Péter szerint nem az igazságügy-miniszter sara, hogy a korábban gránitszilárdságúnak nevezett Alaptörvényt gyakorlatilag évente módosítják. Másban azonban jelentős felelősséget lát.

Deák Ferenc csak rövid ideig (1848. március 23-tól szeptember 11-ig) volt igazságügyi miniszter, mégis kiemelt jelentőségű a korszak jogalkotása. Ezek a törvények voltak azok – a miniszteri felelősségről, a jobbágyfelszabadításról vagy a népképviseletről szóló jogszabályok –, amelyek a feudális rendből a polgári világba vezették Magyarországot. Deák nevéhez fűződik az úgynevezett sajtóesküdtszéki rendelet is, amely lényegében a sajtószabadság kereteit határozta meg. Jelasics horvát bán támadáskor nem tehetett mást: Batthyányval együtt lemondott.

Bár a magyar kormányzati rendszerben nem mindig egyértelmű, hogy egy javaslat valójában kitől származik, Varga Judit miniszterként számos, sok vitát kiváltó törvényjavaslatot jegyez. 2020 novemberében például ő nyújtotta be az alaptörvénynek azt a módosítását, amely az úgynevezett gyermekvédelmi intézkedéseket megalapozta, és amely kimondta, hogy a gyerekeknek joguk van a születési nemük szerint felnőni, a kormányzati kommunikáció szerint ugyanis a „genderpropaganda” nemváltásra biztatja a kiskorúakat.

Ez az a pont, ahová ha egy igazságügyi miniszter eljut – ahová Deák is eljutott lemondásakor –, akkor fel kell merülnie a lemondásnak. Kimondva, hogy ezt én nem csinálom meg. Nála ez nem merült fel. 

Tudnia kellett volna, hogy egy igazságügyi miniszter egy kicsit más miniszter, mint a többi, ha helyesen kezelik őt s ő is a saját pozícióját, akkor abban benne van, hogy ő a kormány jogásza. Aki néha feltartja kezét és azt mondja, hogy bocsánat, ez alkotmányosan nem megy, vagy csináljuk másképp, vagy ezt így nem tudom elfogadni. Ő azonban elvégezte ezt a politikai feladatot, ahogyan a többit is” – kommentálta a Varga Judit lépését Bárándy Péter.

A „gyermekvédelmi“ módosításból nem sokkal később egy egészen nagy történetet kerekített a Fidesz kommunikációs gépezete: hangoztatták, hogy az EU-s intézmények és Magyarország közötti konfliktus alapvetően emiatt mérgesedett el, mivel a magyar kormány ellenáll a „genderpropagandának”, megvédi a gyerekeket és a családokat, amit a progresszív nyugati erők nem tűrnek. A konfliktus azonban vélhetően többről szól, mint a jogvédők által homofóbnak tartott „gyermekvédelmi” intézkedésről. Ugyanabban az alaptörvény-módosításában rendelkeztek például az úgynevezett közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítványokról, amelyekbe egyebek mellett az egyetemek nagyobb részét is kiszervezték. Varga maga is beült a Miskolci Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumába, és csak idén februárban mondott le a többi miniszterrel együtt, brüsszeli nyomásra. Bárándy Péter szerint ez szinte már apróság az egyéb problémák tükrében.

Az elmúlt években Varga volt az egyik felelőse a az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásoknak, amelyek célja az lenne, hogy feloldják a jogállamisági aggályok miatt zárolt támogatásokat. Igazságügyi miniszterként ő nyújtotta be tavaly májusban a „Béke Brüsszellel” törvénycsomagot, amelytől a kiegyezést várták, de ez azóta sem következett be. A gazdasági helyzet miatt ugyan sürgető lenne, de egyelőre nincsenek látványos jelei annak, hogy elmozdulás történt volna ezen a téren. „Itt van a pénz? Sajnos ez a kérdés akkor is jogos, ha kissé primitíven hangzik. Varga Judit sikertelen volt” – fogalmazott Bárándy Péter, aki szerint a „Béke Brüsszellel” törvénycsomagnak már a neve is értelmezhetetlen, hiszen nem állunk háborúban. 

Az egész viszony felfogása elképesztően durván ostoba. Mi az, hogy béke Brüsszellel? Brüsszel egy város, az Európai Unióról beszélhetünk, annak pedig a tagjai vagyunk. A saját uniónkkal akarunk békét kötni vagy háborúzni Varga Judit szerint?

 – vetette fel a korábbi tárcavezető.

Varga Judit miniszteri tevékenységére, és általában a magyar jogalkotásra is jellemző, hogy 2020. november 10-én éjfél előtt egy perccel nyújtotta be a választási törvény módosítását, amely megemelte az országos lista állításához szükséges egyéni jelöltek számát. Az indoklás szerint az úgynevezett kamupártok elleni fellépés miatt, de a kritikák szerint valójában az volt a célja, hogy egyetlen listára kényszerítse az összes ellenzéki pártot. 

Bárándy Péter a jogalkalmazás fogalmával, a joggal való visszaéléssel jellemzi Varga Judit már csak az időzítés miatt is szokatlan lépését. „Úgy tűnik, mintha jogszerű lenne, de a jog lényegét tekintve visszaélésszerű alkalmazás. A jog a társadalmi vezérlés egyik legfontosabb tényezője, ezért azt úgy kell megalkotni és alkalmazni, hogy ezt a feladatát ellássa. Ha ezzel ellentétes a megalkotás és az alkalmazás, akkor ez jognak látszó tárgy –  ahogyan ugye van fegyvernek látszó tárgy is. Ez a módosítás az volt, sőt, valószínűleg fegyver.”

Eljött az igazi harc ideje?

Az, hogy Varga nem visel többe kormányzati szerepet, hanem listavezető lesz az EP-választáson, azt is jelenti, hogy kevésbé kell kompromisszumkeresőnek tűnnie, az eddigieknél is sokkal harciasabb lehet. Bárándy Péter szerint Varga Judit brüsszeli előélete és jó nyelv- és uniós ismeretei miatt kormányzatilag jól hasznosítható az Európai Unió székhelyén. Sőt: jobban hasznosítható ott, mint itt igazságügyi miniszterként, Brüsszelben ugyanis tágasabb tér áll rendelkezésére.

Varga Judit mentalitását tekintve katona. Azokkal az eszközökkel fog élni, amikkel eddig is. Ezeknek a diplomácia bevett szabályaihoz nem sok közük van

– fogalmazott Bárándy Péter, aki kikérte magának, hogy kérdésünkben egy mondatban említettük Varga Judit és elődje, Trócsányi László nevét. Hangsúlyozta: nem akarja védeni Trócsányi Lászlót, „az én ízlésem szerint ő is megengedhetetlen elvtelenséggel szolgálta ki a politikai akaratot, de ő egy komoly, elmélyült tudású jogász, aki ha nem úgy dönt, ahogy döntött, egy kiváló igazságügyi miniszter lehetett volna. Varga Juditnál ez nem csak döntés kérdése.” Arra a kérdésre, hogy ezzel azt akarja-e mondani, hogy Varga Judit felkészületlen volt, Bárándy Péter úgy felelt: „Ezt mondtam ebben a mondatban.”

A szakember szerint nem biztos, hogy egy brüsszeli pozíció politikai elfekvő egy fideszes politikus számára, de hogy munkájuk értéke, intenzitása gyengébb, mint egy miniszteré, az viszont bizonyos. 

Úgy látja: Varga Juditnál valószínűleg nem arról van szó, hogy egyszerűen nem akarták az árokparton hagyni és találtak neki valamilyen posztot, valós szerepet szánhatnak neki.

Úgy tűnik, hogy az ellenzék más logika alapján delegál Brüsszelbe, húzóneveiket vetik be: például a DK Dobrev Klárát, a Momentum pedig Donáth Annát, Cseh Katalint. Bárándy Péter szerint ebben is van egyfajta logika: az itthoni, politikailag, jogilag, gazdaságilag monolit berendezkedésben, amit a Fidesz létrehozott, csak fideszes politikus tud hatást gyakorolni az országon belül. „Az ellenzék erre nem képes. Helyes, ha az ellenzék kiküldi a tehetségesebbnek vélt képviselőit, ahol talán valamilyen tárgyalási pozícióban elérhetnek valamit” – vélekedik Bárándy Péter.

A Híradó riportja a leköszönő Varga Juditról, aki táncolt, kosárlabdázott, zsonglőrködött és nem egyszer fordított hátat az RTL riportereinek:

Nyitókép: Varga Judit igazságügyi miniszter esküt tesz az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. július 12-én. – Fotó: Kovács Attila / MTI